A Nosferatu klán

“Gyere, picinyem… mit szólnál egy puszihoz? *sípoló, köhögő nevetés* No mi baj van? Megijesztett az öreg kriptaszökevény? Nem tetszik az áldozat szerepe, mi? Na szokj hozzá gyorsan, mert lesz ez még rosszabb is!”


Az átkozottak. És hogy mért nevezik őket így? Elég csak rájuk nézni… a legtöbb klán képviselői éjszaka nyugodtan kimehetnek az utcára, sétálhatnak, bemehetnek a szórakozóhelyekre, leülhetnek egy téren a padra egy potenciális vacsorajelölt mellé a nélkül, hogy a puszta megjelenésükkel tömegpánikot váltanának ki. Kívül-belül torz lények ők, akik nem mászkálhatnak a nyílt utcán feltűnő megjelenésük miatt.
Az ölelés után minden Nosfi teste eltorzul, s nem csak testileg, de lelkileg is megcsömörlenek bizonyos szinten. Elvégre, még is csak nehéz kiheverni, ha egy sötét helyen ébredsz pár fájdalmakkal teli, gyötrő óra után (mert igen, fájdalmas az átalakulás…), és amikor a tükörbe nézel, nem csak te törsz össze, hanem a tükör. Ha már megkaptad egy Nosferatu csókját, nincs visszaút. Kénytelen vagy elfogadni, hogy ettől a perctől kezdve mindent lehet rád mondani, csak azt nem, hogy szép és illatos. Kiskutya szemek? A tieid max döglött kecskéére emlékeztetnek. Selymes hajzuhatag? Örülhetsz, ha pár szál kimeredezik a koponyádból. Ránctalan, feszes bőr? Hát most rohad.
Viszont némi öröm mindig akad az ürömben… ha megbékélsz azzal, hogy Freddy Krueger hozzád képest csinos, akkor egész jó buli, amikor a semmiből felbukkansz a kaja előtt, és azt látod, hogy az még sikoltani se mer a döbbenettől.
És bizony, muszáj lesz elfogadnod a helyzeted, mert az önsajnálat nem kezdi el regenerálni a képeden rothadó bőrszövetet.
Természetesen normális azonban, hogy azok, akik túlestek egy Nosfi csókján nem csak fizikai változásokon mennek keresztül, mint ahogy erre már utaltam.
Azonban megjegyezném, hogy a külsejük miatt olyan helyekre kényszerültek, mint a városok alatti csatornarendszerek vagy katakombák. Épp ezért, ha a csatornába merészkedsz, nagyon vigyázz, mert valószínűleg rajtad tartják a szemüket. És el ne tévedj! (Úgy is el fogsz…) Mert nem biztos, hogy szívesen kivezetnek majd. Arra pedig különösen figyelj, hogy legyél velük udvarias, és ne sértegesd, vagy verd át őket, mert egy Nosferatu haragja egyenlő az egész klán haragjával. (Egy Nosferatu soha nem felejt…) Összetartó klán, tudni illik. A legösszetartóbb mind közül. A Nosferatu átok és az ebből következő undor velük szemben megtanította nekik, hogy igazán csak egymásra számíthatnak. Nem is folynak bele a Frakciók vagy klánok egymásra mutogatásába, nincsenek a soraikban belviszályok… igazán tiszteletre méltó. Példát vehetnének róluk a többiek, elvégre nem nagyon látsz olyat, hogy az egyik Nosfi ne adná meg a kellő tiszteletet a másiknak.
Tény, hogy a többi klán huzavonájának inkább csak külső szemlélői, de mégis… ha információra van szükséged, tőlük bármit megtudhatsz! A diszciplínáik miatt a hallgatózást mesteri fokra fejlesztették, és náluk senki nem ismeri jobban a csatornarendszert, ahol élnek, és a régiót, ami fölöttük terül el. Mindenkinél jobban ismerik a felszíni világot. A legkisebb búvóhelyeket, és eldugott sikátorokat is. Amiről ők nem tudnak az nem is létezik. Viszont annak ellenére, hogy egymásnak ingyen adják az infót, ha te szeretnél meg tudni tőlük valamit, meg kell érte fizetned.
Itt még hozzáfűzném, hogy gyakorta vannak ghoul csatlósaik. Nem mindig emberek, sőt, ez inkább a ritkább eset. Gyakrabban találkozhatsz olyan csatornapatkánnyal, aki valamilyen állatot használ ghoulnak, pl. patkányt vagy denevért, de nem ritkák a háziállatok se, pl a macskák vagy kutyák. Azokból is inkább kóbor állatok.

Gúnynév: Csatornapatkányok

Ősatya: Absimiliard

Frakció/Szekta: A Kamarilla sorait bővítik. Persze itt is akadnak olyanok, akik szektátlannak vallják magukat, vagy a Szabbatot választották.
Fene tudja, mért pont a Kamarilla… nem csak biztonságosabb így, de még a klánokat is szem előtt tarthatják.
A Kamarillának pedig szintúgy előnyös, hogy ezek az információs vérszívó-aszalt szilvák inkább mellettük, mintsem a Szabbat mellett állnak, még ha az ügyeikbe nem is nyúlnak bele.

Megjelenés: Ha eddig nem sikerült levonni a következtetést, akkor konkrétan kijelentem, hogy iszonyat rondák. Mindegyiküknél egyedi a torzulás mértéke. Alig van két teljesen egyforma külsejű Nosfi. Ráncos irha, rothadó, kukacok által rágcsált bőr, elszíneződések, daganatok, denevérfülek, csontos és hártyás ujjak, hegyes körmök, ocsmány fogak, lyukacsos, foszló bőr, ezek különböző kombinációi és még nem is soroltam fel mindent elvégre a variációk száma elég nagy… emellé társul az orrfacsaró bűz is. Nem valami esztétikusak, szó mi szó. Ebből fakadóan a Nosferatu klán tagjai nem költhetnek a megjelenésükre így annak értéke 0 azaz nulla. Ellenben a Fátyol nevű diszciplinájuk segítségével (lásd: Fátyol: 3) olyan alakot vesznek amilyet se akarnak. Vannak akik már mesteri szintre fejlesztették ezen képességüket.
Szóval, említettem, hogy ocsmányak, nem?

Menedék: Többnyire csatornákba, katakombákba, temetőkbe, elhagyatott épületekbe kényszerültek, hogy a halandók ne lássák meg őket. A városok alatt sokszor együtt többen is élhetnek, komplett "családként". Ezeket a helyeket betéve ismerik. A legtöbb esetben több be és kijáratuk van nem beszélve a rejtett alagutakról, és fészkekről. Annyi bizonyos, hogy ezeket a helyeket, úgy, mint a Tremere klán tagjai a kápolnáikat, és menedéküket, úgy ők is többszörös védelemmel látják el. Csapdák, riasztók, és ghoulok védelmezik a menedéküket éjjel-nappal, így nem csoda, hogy egy Szabbat ostrom esetén a két legkeményebb dió az ostromlók számra a Nosfik menedékeinek, és a városban található Tremere kápolna felszámolása. Abban az esetben, ha az utóbbi van-e a városban.

Háttér és karakteralkotás: Sokszor választanak olyan embert Gyermeknek, aki „selejt” a maga módján, vagy antiszociális, esetleg nem teljesen épelméjű. Megesik, hogy ezeknek pont az ellenkezőjét választják… olyan embert, aki nem csak szépséges, de még hiú is. Hát egy biztos, a hiúságot kinevelik az effélékből.
Ha Nosfi karival akarsz játszani, akkor bármilyen hátteret választhatsz, de valóban, legtöbbször halandókorában egy csatornapatkány magányos volt és valami miatt kilógott a sorból.

Diszciplínák: Bestia, Fátyol, Őserő

Gyengeségek: Nem tudom, említettem-e már a külsejük egyediségét???  

Szervezettség: Ha más nincs nekik, hát ott vannak egymásnak. Megszokták, elfogadták, beletörődtek. Ezen már nem rágódnak, csak összekovácsolódtak és számíthatnak egymásra. Ennyi az egész. Ennek ellenére még sem épült ki náluk szilárd hierarchia vagy kasztrendszer, nem úgy, mint pl. a Ventrue klánban.